Emlékszik még a ’60-70-80-as évek stílusára? - így rendezték be anno a lakásokat
Nem, akkor még nem volt IKEA, hogy mindenkinek ugyanolyan bútorsora és tv-állványa legyen. (Valahogy az egyforma otthonok imázsa ma is megvan, csak kicsit másképp.)
Ha ma elővesszük a nagyi szekrénysorát, kicsit felidézhetjük az akkori „egykaptafa” otthonok varázsát: ragadós műbőr fotelek, homokóraalakú műanyag székek, lakkozott szekrénysorok, Pillangó heverő és a piros kagylófotel.
Ha 1970-es 1980-as években volt lakberendező valaki (bár a szakma sem nagyon „létezett”), akkor izzasztó kihívást jelentett számára, hogy egy átlagos ház vagy panellakás belsőtereit új formákkal töltse meg.
Míg ma dizájnerként egy-egy nappali kialakításakor gondosan ügyel az ülőgarnitúra, lakástextíliákra, de még a falszín vagy akár a világítás kiválasztására is; az elektronikai berendezések is „illenek vagy nem illenek” szerepet tölthetnek be; évtizedekkel ezelőtt funkcionalitásban és dizájnban sem volt annyi megoldás, ami passzolt volna megrendelője életstílusához.
Akkoriban az egyedi igényeket és stílusokat nem szolgálta ki a lakberendezés (vagy csak a felső tízezret, és azt is minimálisan), de ami ennél még inkább nem szolgált ki senkit: a nyílászárók és ezen belül a beltéri ajtók lehetőségei.
Míg ma a prémium kategóriás termékek esetében megtervezhet minden pántot, kilincset, mintát, üvegezést, színt és az alapanyagokat; a 80-as években (de még azelőtt is) a beltéri ajtók tekintetében is leginkább a mennyiség, nem a minőség játszott szerepet a gyártók részéről.
Energiazabáló bejárati ajtók léteztek, az ablakok miatt süvített a szél, és jegesedett az ablak. Kinézet?
Akkoriban nem volt választék, éppen ezért szüleinknek talán huszadrangú kérdés volt az építkezésnél az ajtók kiválasztása; szinte már minden készen volt az épülő házban, mire az sorra került.
Kockából kockába - egyik egyforma épületből a másikba
A kocka volt a menő, ahol sokszor a falatnyi konyha és fürdőszoba már eleve bútorozva várta a lakóit, a nappali és hálószoba berendezésének megtervezése ugyanúgy folyt, mint a szomszéd Taki bácsié.
Ezeket gyakran előjegyzésre lehetet kapni, összesen néhány boltban volt csupán megrendelhető.
A bútorgyárak és a bútortervezők inkább a mennyiségre, mint minőségre mentek. Előzetes felmérés vagy piackutatás? Na olyan nem létezett.
A mennyit kell gyártani? kérdés volt a befutó. Mind gyártó, mind tervező tudta, hogy mikor mennyi lakást adott át az állami építőipar egy megváltoztathatatlan alaprajz alapján.
Centrumáruházak bútorosztálya és Budapest nagyáruháza a DOMUS létezett: a bútorok leginkább elérhetetlen álom kategóriája volt. Olyan részletkérdések, mint szín, forma, minőség nem játszott; helyette volt ugyanazon termék adott választék, amit épp az évben dobott a gép.
Színekben a sötét barna, natúr, világos színek voltak elérhetőek, a kárpitozott fotelek zöldek és pirosak voltak. Majd jött az NDK – s bútorkorszak a hetvenes évek elején.
MDW – szekrényfalak, svéd minta, lapra szerelt változat.
Ez kisebb mértékű kreativitásra adott lehetőséget, de azért a lakberendezés itt sem szárnyalt. Amit ma könnyedén eldönthet egy IKEA-bútor esetében, hogy hová kerüljön a fiókos rész, az régen bizony nem volt így.
Egyetlen lakásmagazin létezett, a „Lakáskultúra”.
Na de álljon meg a nászmenet: ma egészen trendi a retro-dolgokat felcsempészni az otthonokba, nemde?
Igaz, hogy ma számos lakberendező csempészi vissza az otthonokba a reto-stílust idéző 80-as éveket, és keveri a modern elemekkel (hiszen stílusára jellemző, hogy egyszerre finom és egyszerű, máskor pedig merész és színes), a nyílászárók tekintetében mindezt hiába is szeretné valaki „leutánozni”.
A beltéri ajtók evolúciós ugráson mentek keresztül.
Már nem nyílászáróként funkcionálnak többé, hanem olyan nyílászárók, amik lakberendezési kellékek is egyben. A lakás összhangjának kialakításban megkerülhetetlenek.
Az ajtó színének, felületének szerencsés megválasztásával eljuthatunk odáig, hogy a beltéri ajtók színükkel, megjelenésükkel alkotnak kerek egészet a többi berendezési tárggyal.
Ma minden apró részletre figyelhetünk: a kiegészítőkre, tokok formájára (sarkosak vagy lekerekítettek), kilincsekre, és mintázatokra is (3D mintázat). Ma akár egy tapéta mintáját követheti az ajtó mintáját és fordítva. Ezekhez az egyedi ötletekhez készülhetnek bútorelemek is, hogy akár a hálószobában lévő beltéri ajtó mintája visszaköszönhessen az éjjeliszekrényen is.
Stílusos lakásokat és környezetet teremthet, ami minden részletében tükrözi a megrendelő egyéniségét. Több száz választható szín és felület és több száz választható marásminta várja, akár bőrhatású felületekkel. az állami építőipar egy megváltoztathatatlan alaprajz alapján.
A prémium beltéri ajtók ma önmagukban is különleges lakberendezési elemként funkcionálnak. Egyedi tervezésnek köszönhetően tökéletesen összhangban vannak a lakberendezési tárgyak színével, hangulatával és stílusával; valamint a burkolatok és falszínek stílusával is.
A hozzájuk gyártható stílusazonos bútorfront pedig növeli az összhangot. Ezzel egy különleges megoldást nyújt a lakberendezésben.